Lukács J.:
65 éves a Mechanikai Technológiai Tanszék, az Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet 5
Az Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet jelenlegi formájában a 2013-as kari struktúraváltás eredményeként alakult meg. Az Intézet az új, két tanszéket egyesítő szerkezetben is elkötelezetten folytatni kívánja a Mechanikai Technológiai Tanszék immár 65 éves múltra visszatekintő sikeres oktatási és kutatási tevékenységét.
Tisza M.;Török I.:
Ötvenöt éve indult Magyarországon a hegesztő szakmérnök-képzés 11
A Nehézipari Műszaki Egyetemen Zorkóczy Béla professzor, a Mechanikai Technológiai Tanszék alapító vezetője 1960-ban megszervezte a posztgraduális hegesztő szakmérnök-képzést. A többször változtatott tanterv szerinti képzés ma már az egész világon elfogadott nemzetközi oklevelet (IWE diplomát) ad a végzősöknek.
Gáspár M.; Balogh A.:
Gleeble próbatest fejlesztése a szimulált hőhatásövezet szívósságának vizsgálatához 19
Szerzők a nagyszilárdságú acélok hegesztett kötéseinek hőhatásövezeti sávjait a Gleeble 3500 típusú termomechanikus fizikai szimulátorral vizsgálták. A nagy hűléssebességek megvalósítására a standard próbatestek nem bizonyultak alkalmasnak. A cikkben bemutatott új típusú, két végén furatos próbatest intenzívebb belső hűtést tesz lehetővé.
Budai D.; Tisza M.; Kovács P. Z.:
Autóipari alumínium ötvözetek alakíthatóságának vizsgálata növelt hőmérsékletű alakítás esetén 23
Az alumínium ötvözetek autóipari felhasználásával a saját tömeg nagyobb mértékben csökkenthető, mint a nagyszilárdságú acélokkal. Az alumíniumötvözetek alakítása és hegesztése mindazonáltal jelentősen nehezebb, mint az acéloké. Szerzők az EN AW 5754 jelű (ALMg3) alumíniumötvözet növelt hőmérsékletű alakíthatóságát vizsgálták. Az adott ötvözet alakíthatósága 200 °C-on a szobahőmérsékleti érték duplája volt.
Tóth D.; Kovács P. Z.; Tisza M.:
A 3D nyomtatás (FDM) paramétereinek vizsgálata, optimalizálása 29
A polimerhuzalos FDM eljárás az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb módszer, amellyel néhány darab termék drága szerszámozás nélkül is előállítható. A polilaktid (PLA) huzal alkalmazásával végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyomtatási paraméterek optimális beállításával a termék szilárdsági és alakíthatósági jellemzői jelentősen javíthatók.
Szilágyiné Biró A.; Tisza M.:
A nitridált kéreg porozitásának csökkentése ciklikus Floe gáznitridálással 33
A gáznitridálás az egyik legismertebb termokémiai eljárás, amellyel az alkatrészek vagy szerszámok felületi tulajdonságai javíthatók. Szerzők a Floe eljárás továbbfejlesztésével egy olyan ciklikus technológiai variánst alkalmaztak, amellyel a vegyületi (ún. fehér) réteg vastagsága és porozitása csökkenthető.
Kerekes G.; Felde I.; Kocsisné Baán M.:
Edzéshez alkalmazott hűtőközegek hűtőképessége paraméterfüggőségének vizsgálata 39
Az edzés során létrejövő szövetszerkezet erőteljesen függ az alkalmazott hűtőközegtől. Szerzők az ISO 9950 szabvány szerinti módszerrel különböző hűtőközegeket (víz, polimeroldat, ásványi olaj és növényi olaj) hasonlítottak össze. Az egyik lényeges következtetésük szerint az ásványi olajak növényi eredetű olajakkal jól helyettesíthetők.
Prém L.; Bézi Z.; Balogh A.:
Az autóipari ferrit-martensites DP acélok ellenállás-ponthegesztési technológiájának fejlesztése a véges-elemes modellezés és a kísérletes kutatás együttes alkalmazásával 45
Az autóipari ferrit-martensites DP acélok ellenállás-ponthegesztését az alapanyag felkeményedési hajlama miatt a lágyacéloktól eltérő módon kell végezni. Szerzők vizsgálatai szerint megfelelő tulajdonságú pontvarratot szakaszos energiabevitellel lehet készíteni. Az impulzusparaméterek megválasztásához a kísérleti költségek csökkentése végett a végeselemes analízist célszerű segítségül hívni.
Dobosy Á.; Lukács J.:
A termomechanikus nagyszilárdságú acélok optimális hegesztési munkaablakának meghatározása 55
A nagyszilárdságú acélokat tartalmazó hegesztett szerkezeteket annak ellenére, hogy többnyire ismétlődő terhelésnek vannak kitéve, nagyon gyakran statikus terhelésre tervezik és méretezik. A cikk a termomechanikus S960M acélok optimális hegesztési munkatartományának meghatározására irányuló kutatási eredményeket ismerteti.
Meilinger Á.; Török I.:
Lineáris dörzshegesztéssel készült kötések jellemzői kisciklusú fárasztó igénybevétel esetén 63
Az alumíniumötvözetek ömlesztő hegesztése az acélokhoz képest jóval nehezebb feladat. A sajtoló hegesztések közé tartozó lineáris dörzshegesztés segít a hegeszthetőségi nehézségek elhárításában. Szerzők a cikkben a kisciklusú fárasztásnak alávetett, lineáris dörzshegesztéssel hegesztett alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedését elemzik.
Somoskői G.; Török I.:
A CMT PIN hegesztett szög geometriájának elméleti és gyakorlati vizsgálata 73
A VFI CMT (hideg anyagátvitelű) eljárásváltozatával rövid huzaldarabokat (tüskéket) lehet fémtárgyak felületéhez hegeszteni, amelyekkel a fém-polimer elempár közötti ragasztott kötés szilárdsága növelhető. Szerző a cikkben a tüske geometriáját befolyásoló hegesztési paramétereket elemzi.
Pósalaky D.; Lukács J.; Török I.:
A 6082-T6 nagyszilárdságú alumíniumötvözet hegeszthetőségi problémái és a hegesztett kötés tulajdonságai 77
A cikk a Mg-Si ötvözésű, a járműiparban széleskörűen alkalmazott 6082-T6 nagyszilárdságú alumíniumötvözet hegeszthetőségi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálatok célja olyan hegesztett kötések létrehozása, amelyek a szerkezetekre ható ciklikusan ismétlődő terhelésnek legjobban ellenállnak.
a teljes lapszám letöltése PDF-ben
